Az épületek biztonságára napi 24 órában egy rendkívül érzékeny, számítógépes mérőhálózat segítségével figyelnek, ami akár “egy hajszálnyi elmozdulást” is képes érzékelni. Az alagút fúrása pedig “jól átgondolt” sebességgel halad, mert az afölötti terület jelentős része beépített. A két fúrópajzs átlagosan száz méterrel követi egymást, hogy ezzel is csökkentsék a felszíni mozgásokat.
Az építkezés keltette hatásokat városszerte több száz épületen 47 automata geodéziai műszer figyeli. A számítógép vezérelte hálózat kétóránként mér, és ha egy épület elmozdulása megközelíti a biztonsági határértéket, azonnal értesíti a szakembereket, akik időben be tudnak avatkozni. Ilyen rendszer ügyel a Műegyetem “CH” és “K” épületére, a Thököly úti házakra és a többi érintett épületre is.
Hangsúlyozták, hogy szükség esetén számos olyan technológia, építési megoldás létezik, amellyel közbe tudnának avatkozni egy-egy épület védelme érdekében. A Kálvin téri templom alapzatát például azért erősítették meg a szakemberek, mert nem viselte volna el a várható felszínmozgásokat. További óvintézkedésként említették az alagutak átmérőjének, a falazat vastagságának és a vonalvezetés mélységének meghatározását is. Az értékeket úgy határozzák meg, hogy a lehető legrosszabb állapotú felszín esetében is maximális biztonságot jelentsen a felszínen.
A 4-es metró esetében a nyomvonal átlagosan 16 és 32 méter mélyen halad, de a Gellért téren ez meghaladja a 34 méteres mélységet az elöregedett felszín és a Duna közelsége miatt. A kölni metróalagutat némileg más technológiával fúrták, mint a budapestit; a 4-es metró esetében csak az állomások szerkezetének és a végállomások vonatfordító műtárgyainak kivitelezésénél alkalmaznak a szakemberek nyílt építési módszert, és az alagutat is zárt pajzsos építési módszerrel építik, amely a legbiztonságosabb módszerek közé tartozik. Köln belvárosában 2009 tavaszán összeomlott a Városi Történeti Levéltár épülete, egy szomszédos lakóház ugyancsak teljesen, míg egy másik szomszédos négyemeletes épület nagyrészt összedőlt. A katasztrófa okai hivatalosan még mindig tisztázatlanok. A gyanú azonban egyértelműen a kölni közlekedési vállalatra terelődött amiatt, hogy az elmúlt években szabálytalanul végezték a metróépítést a környéken, s emiatt több épület – mindenekelőtt a levéltár épülete – megrepedezett, illetve megsüllyedt.
