Mi lesz a 4-es metróval?

Az aktuális hírek szerint a kormány nem szándékozik folytatni a 4-es metró projektjét, vagyis a Bosnyák tér lehet a végállomás. A problémát az jelenti, hogy a már készülő szakasz számláira sincspénz, nemhogy a továbbépítésre. Sokak szerint jó döntés a félbehagyás, mások szerint a projekt így értelmét veszíti.

Fekete Rajmund, a Kormányzati Kommunikációért Felelős Államtitkárság sajtómunkatársa szerint „a metró projekt más fővárosi és vidéki közlekedési fejlesztések elől veszi el az uniós és hazai forrásokat, ezért döntöttek a további szakaszok leállítása mellett”. A fővárosnak egyszerűen nincs pénze a munkálatokra, jól látható ez abból is, hogy egyre több kifizetetlen számláról lehet hallani. Természetesen jó lenne, ha a 4-es metró esetében a második és harmadik szakasz építése is rendben befejeződne, azonban pénz hiányában erre szinte gondolni sem lehet. Pedig azt azért sokan elismerik, a metró a tervezett tehermentesítő funkcióját csak akkor tudná ellátni, ha a Bosnyák tértől egészen a budaörsi virágpiacig tartana. Ráadásul ezt sürgeti az Unió is.

Jelenleg kizárólag az első szakasszal folynak munkálatok, azonban a második szakasz is rendelkezik már vasúthatósági, illetve környezetvédelmi engedéllyel, azaz a tág keret megvan, a megfelelő döntést követően a tendereket ki lehetne írni. Ez esetében a kivitelezés 2011-ben elkezdődhetne és 2015-ig be is fejeződhetne. A jelenlegi tervek szerint a második szakasz a Bosnyák térről visszafelé haladva épülne meg, tehermentesítve ezáltal a Baross teret. A sajtó egyelőre ellentétes hírektől hangos, azonban egyre inkább úgy tűnik, tényleg nem számolhatunk a teljes 4-es metróval.

Külföldi cégtől bérelnék II.

A lakás kiválasztása után oda kell figyelni. hogy bebútorozott ingatlan esetén minden tárgyat alaposan ellenőrizzünk le, főként az elektronikus tárgyakat. Megeshet ugyanis, hogy beköltözünk a lakásba és kiderül, hogy nem működik például a tűzhely, és vagy ránk terhelik a dolgot, vagy pótlás, javítás esetén napokat, rosszabb esetben hónapokat várhatunk, mire valóban használhatóvá válik. Mi pedig tűzhely nélkül fizethetjük a bérleti díjat. Társasház esetén érdemes beszélni a közös képviselővel is, és megtudakolni, hogy van-e a lakásnak tartozása, illetve lesz-e valamilyen fejlesztés, akár a házban, akár a közvetlen szomszédságban. Tovább

Külföldi cégtől bérelnék I.

A külföldi cégtől való bérlés esetén többnyire menedzsment céggel kerül kapcsolatba a leendő bérlő, ez pedig időnként problémákat vethet fel. Első és legfontosabb, alaposan nézzünk körbe a piacon, nézzünk meg 10-20 ideálisnak gondolt ingatlant, és érdeklődjük meg a fizetési feltételeket. Sohase feledkezzünk meg a rezsiköltségről sem, az árakat így hasonlítsuk össze. Mindig érdeklődjünk, hogy ki a tulaj, és lehet-e vele direkt módon is kapcsolatba lépni, illetve milyen gyakran jön megnézni a lakást. Tovább

Félszocpol

A félszocpol, másik nevén a lakásbővítési kedvezmény, egy egyszeri, vissza nem térítendő támogatás. A félszocpol igénylési és folyósítási menetében megegyezik a szocpollal, egy lényeges különbség van, mégpedig, hogy a félszocpol nem jár eltartott családtagok után. A félszocpol felhasználható lakásbővítéshez és szigorú feltételek mellett használt lakás vásárlásához is.

Lakásbővítésnek ebben az esetben az a bővítés minősül, amivel minimum még egy lakószobát hozunk létre. A félszocpol szabályai valóban szigorúak. Az épületek fölfelé való bővítését két kategória szerint értelmezi a szabály. Tetőtérbeépítés esetén csak kettő vagy több gyermekes családok igényelhetnek szocpolt. Emeletráépítéssel vagy hozzáépítéssel viszont már egy gyermeket nevelő családok is kaphatnak támogatást. A három vagy több gyermeket eltartók vagy együtt költöző eltartott gyermekeik a 2001. augusztus 1-jén már tulajdonában lévő lakásuk értékesítése, és helyette másik használt lakás vásárlásához is kaphatnak félszocpolt. Természetesen csak abban az esetben, ha a vásárolni szándékozott lakás nagyobb hasznos alapterületű, legalább egy lakószobával több szobaszámú, valamint legalább komfortos.

Az is lényeges, hogy az értékesíteni kívánt lakás az eltartóknak és együtt költöző eltartott gyermekeiknek együttesen minimum 50 százaléknyi tulajdonában álljon. Az értékesített lakás eladási árának összegét a vásárlásra fordítsák. A tulajdoni hányad a vásárolt ingatlanban se legyen kevesebb, mint az értékesített ingatlanban volt. Röviden a lényeg: a félszocpol összege és igényelhetősége a gyermekek számától függ.

Módosul az ingatlanforgalmazók illetéke

Jövőre egyszerűsödik az ingatlanforgalmazókra és lízingtársaságokra vonatkozó illetékszabály. Pontosabban az ingatlanforgalmazási célú vagyonszerzések visszterhes vagyonátruházási illetékre vonatkozó törvény az illetéktörvényen belül teljesen megváltozik. Régen a kedvezményes illetéket ahhoz kötötték, hogy az ingatlanforgalmazással foglalkozó vállalkozó fő tevékenysége az ingatlanforgalmazás legyen. A módosítások értelmében ez a feltétel változik, és a kedvezményes illetéket ahhoz a feltételhez kötötték, hogy az előző adóévi árbevételének legalább 50 százaléka e tevékenységéből származzon.

Mindennek megfelelően az illeték mértéke a terhekkel nem csökkentett forgalmi érték 2 százaléka, ha a vagyonszerző, ingatlanok tulajdonjogának értékesítésével foglalkozó, azaz ingatlanforgalmazást végző vállalkozó. Ugyanez vonatkozik az ingatlanok lízingbe adásával foglalkozó vállalkozásokra is. Azoknál a vállalkozásoknál, amelyeknél ingatlanok és gépjárművek pénzügyi lízingjével is foglalkoznak, a rendelkezések értelmében a nettó árbevétel 75 százalékát a pénzügyi lízingnek kell kitennie, így szintén 2 százalékos illetékfizetéssel tartozva.

Újdonságnak számít, hogy a nettó árbevétel adott évi alakulásáról már előre nyilatkozhat a vállalkozó, így már a működés első évében alkalmazható a kedvezményes kulcs. A nyilatkozatot az adóév hatodik hónapjának 15. napjáig lehet módosítani, ha már láthatóan nem fog teljesülni az 50 százalékos elvárás. Ez egy nagyon lényeges dátum, mert ha a hatóság ezután talál eltérést, akkor a megállapított illeték különbözetének kétszeresét is előírhatja a vállalkozó terhére pótlólag. Ugyancsak a 2 százalékos illetékkategóriába tartoznak a PSZÁF engedéllyel rendelkező ingatlanalapok, kikötések nélkül.

Ingatlanbefektetés, álom és valóság II.

Ingatlanbefektetés tervezése során nem szabad kihagyni a költségtervet. Ide tartozik az ingatlanok szerzésének illetékkötelessége és eladásuk adókötelessége is. Vásárlás esetén mindig nézzünk utána az illetékfizetési kötelezettségünknek, melynek lényege az ingatlan mértéke, ami lakástulajdon esetén 4 millió forintig 2 százalék, a forgalmi érték 4 milliót meghaladó összege után 6 százalék, egyéb ingatlan esetén 10 százalék. Tovább