A Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelentést készített a devizahitel állomány mértékéről, illetve várható alakulásáról. Egyértelmű, hogy a visszafizetéssel – azaz amíg vannak, akik rendesen törlesztenek, addig – a hitelállomány csökkenni fog. Azonban ez sajnos csak lassan történik, így a pénzügyi rendszer megrendült stabilitása szintén csak fokozatosan fog helyreállni. A lassú leépülés az átlagosan 13-14 év hátralévő futamidőnek köszönhető, ugyanis a devizahitel állomány nagy része ténylegesen ilyen hosszú lejáratú hiteleket takar.
A jelentésben szerepelt továbbá az is, hogy a háztartások hitelállományán belül a devizakölcsönök részaránya jelenleg 70 százalék körül mozog. Az állomány mértékének csökkenése a rendelkezésre álló adatok alapján az elkövetkező bő egy év alatt, azaz 2011. végére maximum 13 százalékkal csökkenne. Majd ezután lassuló ütemben folytatódna tovább a tendencia. A rövidebb lejáratú ügyletek ugyanis az elkövetkező pár év alatt kifutnak.
A visszafizetés mellett a devizakölcsönök forint alapú hitelekre való átváltása is megoldást jelentene a hatalmas tétel csökkentésére, azonban ennek van egy lényeges akadálya, mégpedig, hogy az átváltás után magasabb törlesztőrészlettel kellene számolni az adósnak. Pedig ahhoz, hogy az átváltás vonzó legyen, épphogy alacsonyabb törlesztő részlettel lehetne motiválni az ügyfeleket. A MNB jelentése szerint a forintra történő átváltás a jelenlegi, már kedvezőbb kamatkondíciójú forinthitelekkel számolva a törlesztőrészlet 20-25 százalékos növekedését okozná, ami már önmagában is nagyon komoly eltérés.
