Az éjszakák már egyre hűvösebbek, nappal is az árnyékban kirázza az embert a hideg, szóval lassan elérkezik a fűtésszezon ideje. Számtalan elképzelés terjed arról, hogy melyik a legjobb és leggazdaságosabb fűtési módszer, most ezek közül nézzünk meg párat.
Számomra is újdonságnak számított a hőszivattyús megoldás, de mivel több helyről hallottam róla, így utánajártam, hogy mit is jelent ez pontosan. A hőszivattyú sokak szerint az egyik legjobb beruházás. A lényege, hogy a földet használja hőcserélő közegnek. Mivel a bolygónk állandó egyensúlyt tart fenn és optimális hőmérsékleten kb. 20-22 fokon létezik, így a hőszivattyús rendszer esetén télen-nyáron ezt a hőmérsékletet lehet elérni.
A módszere az, hogy az ingatlan (jelen esetben egy családi ház) melletti nagyméretű területet telefúrják és cölöpöket tesznek le a földbe, amelyet egy rendszerbe kötnek össze. Nagyméretűnek kell lennie, mert ez kell a jó hatásfokhoz. Az ingatlanban a padló-, fal- és központi fűtés rendszerét ötvözik a hőszivattyús rendszerrel, ezáltal a föld hőcserélő közege segítségével télen is és nyáron is 20-22 fok hőmérséklet lesz a lakásban (télen fűt, nyáron hűt). Ha a lakásban melegebb van, akkor föld a hőt elvezeti, ha hidegebb van, akkor a föld a hőt átadja. Viszont a hőszivattyús rendszer is energiaigényes, méghozzá nem is kismértékű elektromos energia meglétét kéri. Bár tény, hogy mérföldekkel olcsóbb, mint gázzal fűteni, de azért nem tiszta haszon.
Keresztanyám otthon kandallóval fűt, és bár megvan a hátránya, hogy sokat kell vesződni a begyújtással és átlagosan óránként kell a tűzre rakni, így folyamatos felügyeletet igényel, de ehhez képest eléggé megéri. Sokan a padlófűtésre esküsznek, mert milyen jó akkor mászkálni rajta és így tovább. Az viszont biztos, hogy első körben a legfontosabb lépés a jó szigetelés. Fűthetünk akármennyit és akármilyen takarékos megoldással, ha a nagy része elvész a rossz szigetelés miatt. Egy igazán jó szigeteléssel is nagyon sokat lehet spórolni.
